A számítógépen adatainkat és programjainkat úgynevezett fájlokban (állományokban) tároljuk. Egy fájl tartalma a gép szempontjából vagy adat, vagy program. A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszertől függ. A fájlokat nevükkel azonosítjuk, amelyet szabadon választhatunk. A fájl neve után szokás ponttal elválasztva egy ún. kiterjesztést is megadni.
Minden dokumentumnak, képnek, hangnak, mozgóképnek saját névvel kell rendelkeznie, melynek szabványos formája van. A képen a fájlnév általános felépítése látható (Windows operációs rendszer).
A FÁJLKITERJESZTÉS
A fájlkiterjesztés vagy röviden kiterjesztés olyan információ, amely segíti az operációs rendszert és a felhasználói programokat abban, hogy azonosítsa az állomány (fájl) típusát. A fájlkiterjesztés az fájl nevének végén helyezkedik el, attól ponttal elválasztva. Például a „feladat.doc” fájlnév egy feladat nevű Word állományt jelent. A DOS operációs rendszerben a fájlok kiterjesztése maximum 3 karakter lehetett, az újabb rendszereken nincsen korlátozva. A kiterjesztés mindig utal az állomány tartalmára, formátumára. Ilyen kiterjesztések a .txt, .exe, .jpg, .pdf, stb.
Adott például egy Petőfi vers amit Petofi nevű fájlban szeretnénk tárolni, szöveges formátumban, akkor a fájl neve kiterjesztéssel együtt így nézhet ki: Petofi.txt Ha az állomány Petőfiről egy képet tartalmaz, akkor az állomány neve és kiterjesztése így nézhet ki: Petofi.jpg. A .jpg kiterjesztésből tudjuk, hogy képről van szó, és azt is hogy JPEG formátumban van tárolva.
A személyi számítógépek terjedésének kezdetén, az elterjedt egyfelhasználós rendszerek jellemző maximális fájlnév hosszúsága 8 karakter, a kiterjesztések hossza pedig 3 karakter volt.
Ma a hosszú fájlneveket használhatunk de ezek sem lehetnek végtelenek. Maximális fájlnévméret általában minden rendszeren 255 karakter. Ebbe beleértve a fájl kiterjesztését is. Ennek ellenére nem ajánlott a túl hosszú fájlnevek használata mert az elterjedt Windows operációs rendszerben egy fájl elérési útvonal hosszúsága maximálisan 260 karakter lehet, és fájlok kezelhetetlenné válhatnak a fájlkezelőben.
A fájlformátum (fájltípus) meghatározza, hogy adott fájltípusban mit és miképpen tárolhatunk az adathordozón.
Más-más fájlformátumot használunk dokumentumok, képek, videók, hanganyagok vagy éppen programok tárolására.
Minden fájlban kettes számrendszerbeli számokat tárolunk sorban egymás után. A tárolt információk jellegétől függően ezek a számok mást-mást jelentenek.
Pl. (egy kicsit leegyszerűsítve):
szöveges dokumentumok esetén az egymást követő karakterek kódját,
képek esetén az egymást követő képpontok színét,
hangfelvétel esetén a hangerőt az egymást követő időpontokban
Az operációs rendszerek és a fájlokat kezelő, vagy feldolgozó programok a fájlnév után található kiterjesztés alapján dönti el, hogy egy fájl mit és milyen módon tárol. Ennek megfelelően kezeli tartalmát.
Ha egy fájlkezelőben megnyitunk egy képet akkor a kiterjesztéshez rendelt alapértelmezett képszerkesztő vagy képmegjelenítő program fog elindulni. Ha a megnyitott fájl tartalma megfelel a kiterjesztés által meghatározott fájlformátum elvárásainak, akkor megtekinthetjük a képet. Ha a fájl tartalma nem teljesíti a fájlformátum leírásában szereplő követelményeket, akkor hibajelzést kapunk.
Egy képet, dokumentumot, videót, hanganyagot... több fájlformátumban is tárolhatunk. A fájl neve ilyenkor lehet azonos, csupán a kiterjesztés változik.
Minden fájlformátumnak megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Ha képet, dokumentumot, videót, hanganyagot... szerkesztünk, akkor ezek ismeretében kell az éppen használt fájltípust kiválasztanunk.
Pl. képek esetén figyelembe vesszük, hogy
- ismerik-e a használni kívánt szoftvereink,
- a kis fájlméret vagy a jó képminőség fontosabb számunkra, (.bmp nagy méretű, weboldalakon nem használható, de nem romlik a kép minősége)
- animálni kívánjuk a képet vagy sem, (.gif formátum lehetővé teszi „mozgó képek” készítését)
- szükségünk van-e átlátszó képrészletekre (.png formátum lehetővé teszi).
A szerkesztő szoftverek rendszerint több fájlformátumba képesek menteni vagy exportálni az általunk készített művet. Csupán ki kell választanunk, hogy melyiket kivánjuk használni.
A már mentett fájlok kiterjesztését ne módosítsuk, mert így a fájlban tárolt információk nem változnak. Ha a kiterjesztésnek nem felel meg és a fájl tartalma (belső szerkezete), akkor megnyitáskor csak hibajelzést kapunk.
